A Családi Kötelékek Próbája: Egy Testvér Hibái

„Hogyan történhetett ez meg?” – kérdezte az apám, miközben az asztalnál ültünk, és a vacsora már rég kihűlt. A feszültség szinte tapintható volt a levegőben. Az asztal körül mindenki csendben volt, csak a falióra ketyegése hallatszott. Az anyám szemei könnyesek voltak, és az apám tekintete szigorúan rám szegeződött.

„Nem tudom, apa,” válaszoltam halkan, de tudtam, hogy ez nem elég. „Csak segíteni akartam Ethannek.”

Az apám mélyet sóhajtott, és a homlokát ráncolta. „Tudod, hogy mennyire bíztam benned, amikor azt mondtad, hogy Ethan jó lesz a cégnek. És most eltűnt, miután káoszt hagyott maga után.”

Emlékszem arra a napra, amikor először beszéltem az apósommal Ethan alkalmazásáról. Az anyám könyörgött nekem, hogy segítsek a testvéremen. „Tudod, hogy Ethan nehéz időszakon megy keresztül,” mondta. „Csak egy esélyt adj neki.”

Az apósom, László, mindig is szigorú ember volt, de igazságos. „Ha te mondod, hogy Ethan megbízható, akkor bízom benned,” mondta akkor. És én hittem benne, hogy Ethan képes lesz bizonyítani.

De aztán jöttek a problémák. Ethan késve érkezett a munkába, és gyakran hiányzott indoklás nélkül. A kollégái panaszkodtak rá, és a teljesítménye messze elmaradt az elvárásoktól. Próbáltam beszélni vele, de mindig talált kifogásokat.

„Csak egy kis időre van szükségem,” mondta Ethan egy este, amikor meglátogattam őt. „Minden rendbe fog jönni.”

De nem lett rendben. Egy nap László behívott az irodájába. „Tudod, hogy szeretem a családotokat,” kezdte komolyan. „De Ethannek mennie kell. Nem engedhetem meg magamnak, hogy tovább rontsa a cég hírnevét.”

Ez volt az a pillanat, amikor rájöttem, hogy mekkora hibát követtem el. Megpróbáltam közvetíteni Ethan és László között, de Ethan eltűnt egyik napról a másikra. Senki sem tudta, hová ment.

Az anyám teljesen összetört. „Hogyan hagyhattad ezt megtörténni?” kérdezte sírva.

„Nem tudtam volna megakadályozni,” válaszoltam neki tehetetlenül.

Most itt ülök az asztalnál, és próbálom megmagyarázni az apámnak és az anyámnak, hogyan jutottunk idáig. A családunk széthullóban van Ethan miatt, és én vagyok az oka annak, hogy ez megtörtént.

„Mit tehetnék most?” kérdezem magamtól újra és újra. Hogyan hozhatnám vissza Ethant? Hogyan állíthatnám helyre a családunkat? Ezek a kérdések kavarognak bennem, miközben próbálom megtalálni a választ.

Talán soha nem találom meg a választ ezekre a kérdésekre. De egy dolog biztos: soha többé nem hagyom figyelmen kívül a megérzéseimet.