Az esküvőnk előtt a férjemmel, Péterrel sokat vitatkoztunk arról, hol fogunk lakni. A szüleimnek van egy kis kétszobás házuk, míg az anyósomnak, Katalinnak van egy tágas háromszobás otthona. Az is felmerült, hogy béreljünk saját lakást. Végül a legpraktikusabbnak tűnt Katalinnál lakni. „Ez a ház a tiétek is,” mondta, „így itt lakhattok.” Azonban ez nem volt teljesen igaz. Valójában
Nem értem, miért vagyok olyan, amilyen. Valami a sorsomban, vagy mi? Nem vagyok rossz ember; soha nem bántottam senkit életemben. És mégis
Egyedül maradva egy kis vidéki magyar faluban, egy nagymama folytatta mindennapi rutinjait, gondozta kertjét és tartotta karban otthonát. Fia egy távoli városban élt, és ritkán látogatta meg, így a nagymama vágyott az unokái társaságára.
Az elmúlt három évben együtt éltek. Anna mindent megtesz, hogy vezesse a háztartást és minden módon támogassa társát, miközben Péter, erőfeszítései ellenére, nehezen birkózik meg a helyzettel.
Magyarországon a házas nők körülbelül 80-85%-a egyetért abban, hogy az „anyós” szó negatív konnotációkat idéz fel. Folyamatosan hallom barátaimtól, hogy anyósaik próbálnak éket verni a házasságukba. Ez az én történetem, amely sajnos nem végződött boldogan.
Az impulzív döntések nem csak a nőkre jellemzőek; a férfiak is elkövetik őket. Ebben a történetben elmesélem azt a választást, amit meghoztam, és ami visszafordíthatatlan következményekhez vezetett. Elhagytam a családom egy másik nőért, csak hogy rájöjjek, ez súlyos hiba volt. Most már csak a megbánás maradt, és nincs mód arra, hogy helyrehozzam, amit tönkretettem. A barátaim nem értenék meg, és egyedül kell megbirkóznom ezzel a teherrel.
– Micsoda tökéletes apa! – Figyelj! Egy bőrönd volt a folyosón. Anna meglepődött, azt hitte, talán a férje üzleti útra készül. Felvette a babát, lefektette, majd
– „Csak 30 000 forint, tényleg olyan sokat kérek? Mindig azt mondtad, hogy segítesz nekem, de most már térden állva kell könyörögnöm egy kis támogatásért.”
– Szia, Anna. Hogy vagy? Van valami új?
Amikor hívom, mindig azt mondja, hogy túl elfoglalt, és leteszi. Ez minden alkalommal megtörténik. Megkérdeztem a fiamat, miért kerüli el engem Anna, de ő csak elintézi egy legyintéssel.
Az ő pénze, az ő nyugdíja – miért kellene tudnom, mennyit kap? Egy nap a munkahelyén a barátai felhozták a szülők segítésének témáját. Sokan közülük még élő szülőkkel rendelkeztek. A kollégái szerint legtöbben segítenek a szüleiknek, fizetik a számláikat vagy megveszik a gyógyszereiket. De Anna egyáltalán nem segít az apjának. Nem kell
A legjobb barátom, Anna, nemrég lett először anya. Az egyetem óta elválaszthatatlanok voltunk, számtalan emléket és álmot osztottunk meg egymással. Mindig hittem, hogy a barátságunk minden kihívást kibír. Azonban a baba érkezésével minden rosszra fordult. Anna elkezdett elszigetelődni, és elhanyagolta a saját jólétét, ami éles ellentétben állt azzal az élettel teli nővel, aki egykor volt. A gyakori közös programjaink már csak távoli emlékek.
