Évekig dolgoztam Németországban, hogy felépítsem álmaim házát a magyar vidéken, abban a reményben, hogy a fiam és a menye velem fognak élni. Amikor végre elkészült a ház, rá kellett jönnöm, hogy az ő vágyaik teljesen mások, mint az enyémek. Egyedül maradtam, és csak az a kérdés maradt bennem: kinek is építettem ezt az egészet?
Egy fáradt, harmincas nő vagyok, aki évekig küzdött a lakáshitellel és a családi elvárásokkal. Anyám állandóan beleszól az életembe, húgom pedig kihasználja a helyzetemet. A történetem arról szól, hogyan próbáltam végre saját határokat húzni, és hogy vajon lehet-e Magyarországon boldognak lenni anélkül, hogy bűntudatot éreznénk a családunk miatt.
Egyedülálló anyaként, minden megtakarításomat egy budapesti lakásba akartam fektetni, de a lányom, Lili váratlan reakciója megállított. Az ő ösztöne vezetett rá, hogy valami nincs rendben, és végül lelepleztünk egy csalást. Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg bízni a gyermekem megérzéseiben, amikor a saját reményeim elvakítottak.
Ez az én történetem arról, hogyan vált a házasságom mindennapos harccá, amikor a férjem szülei a szomszéd lakásba költöztek Budapesten. Évekig tűrtem az anyósom manipulációit, a folyamatos beavatkozást, míg végül rájöttem, hogy csak én védhetem meg a családomat. Talán sokan magukra ismernek majd, és erőt merítenek a határok kijelöléséhez.
Egyetlen szobában élünk a férjemmel, Gáborral és négyéves kisfiunkkal, Marcell-lel. Amikor anyám, Ilona, váratlanul bejelenti, hogy hozzánk költözik, minden megváltozik. A szűk térben feszültségek, régi sérelmek és új kihívások törnek felszínre, miközben próbálunk családként együtt maradni.
