Egy esős novemberi estén, amikor már minden reményem elszállni látszott, anyám, Ilona, felajánlotta, hogy költözzünk hozzá a férjemmel, Gáborral. Gábor büszkesége azonban nem engedte, hogy elfogadjuk a segítséget, és ezzel elindult egy lavina, ami szinte szétfeszítette a családunkat. A történetem arról szól, hogyan küzdöttem meg a családi elvárásokkal, az önállóság iránti vággyal és azzal, hogy vajon hol húzódik a határ a szeretet és a büszkeség között.