Egy családi ebédnél anyósom, Ilona néni, kimondja a kimondhatatlant: szerinte a fiamnak nem kellene tovább egy beteg asszony mellett maradnia. A szavak úgy hasítanak belém, mint a kés, miközben a férjem, Gábor, és lányunk, Dóra, próbálnak lavírozni a szeretet és a bűntudat között. Vajon a szeretet elég erős ahhoz, hogy túlélje a betegséget, vagy tényleg csak teher lettem mindannyiuk számára?