Egy budapesti nagymama szemszögéből mesélem el, hogyan hullott szét a fiam, Péter és a menye, Magdi házassága, és hogyan próbáltam megóvni az unokámat, Antit a családi viharok közepette. A történet a tehetetlenség, a remény és a szeretet határán egyensúlyoz. Vajon lehet-e úgy segíteni, hogy közben önmagunkat is megőrizzük?
A nevem Katalin, és egyedül nevelem a lányomat, Annát Budapesten. Egy lakásvásárlási csalás szélén álltam, amikor Anna félelme és éleslátása megmentett attól, hogy mindent elveszítsek. Ez a történet a bizalomról, az anyai makacsságról és arról szól, hogyan lehet a szeretetünk egymás iránt az utolsó mentsvárunk.
Egy reggel, mikor kiléptem a panelház folyosójára, éreztem, hogy mindenki engem figyel. A férjem elhagyott, a lányom idegenként viselkedik velem, és a szomszédok pletykái fojtogatnak. Ez az én küzdelmem története a boldogságért, a változás reményéért, és a kérdésért: vajon tényleg képesek vagyunk újrakezdeni?
Egy zsúfolt budapesti villamoson pillantottam meg régi barátnőmet, Katát, akit évek óta nem láttam. Az arca megtört volt, a szemeiben félelem és szégyen tükröződött – ekkor döbbentem rá, hogy valami nagyon nincs rendben az életében. A történetem arról szól, hogyan mertem segíteni neki a családon belüli erőszak poklából, miközben saját lelki békémet is kockára tettem.
Egy zsúfolt budapesti villamoson pillantottam meg egy ismerős szempárt, amely visszarántott a múltba: a legjobb barátnőm, Eszter, akit évekkel ezelőtt hagytam magára, most megtört, fáradt arccal ült előttem. A történetem arról szól, hogyan próbáltam jóvátenni a múlt hibáit, miközben szembe kellett néznem saját félelmeimmel és a családon belüli erőszak kegyetlen valóságával. Egyetlen üzenet, egy bátor lépés – és talán egy élet is megmenthető.
Egy átlagos hétköznapon, a budapesti panelházak között, meghoztam életem legnehezebb döntését: elhagytam a férjemet. Azt hittem, a fiamért és magamért még képes leszek harcolni a családunkért, de végül a magány és a kiábrándultság erősebbnek bizonyult. Ez a történet arról szól, hogyan találtam meg magamban azt a bátorságot, amiről sosem gondoltam volna, hogy létezik.
