Az élet alkonyán a társaság gyakran fontosabbá válik, mint a magány. Ám amikor egy hetvenes éveiben járó személy a romantikát választja a családi harmónia helyett, annak messzemenő következményei lehetnek. Ez a történet az érzelmi viharokat és a megromlott kapcsolatokat tárja fel, amelyek akkor keletkeznek, amikor egy késői életkorban kezdődő románc nem a tervek szerint alakul.
Egy szívhez szóló levél, amelyben a szerző tanácsot kér egy közösségi fórumtól, ahol az emberek megosztják személyes küzdelmeiket. Az író ellentmondásos érzelmekkel küzd lánya és elhidegült veje iránt egy fájdalmas családi szakítás után.
Szeptember elején apám felhívott, és megkérdezte, hogy a feleségem, Anna, és én tudnánk-e segíteni neki a következő hónapok lakbérében. Mióta anyám elhunyt, egyedül él egy kis lakásban egy közeli városban. Van egy bátyám, Péter, aki ugyanabban a városban él, mint mi. Azt hittem, apám őt is megkereste segítségért. Nem sejtettük, hogy az erőfeszítéseink, hogy támogassuk őt, egy olyan titkot tárnak fel, amely megrendíti a családi kötelékeinket.
„Ott volt az ultrahangon, és együtt választottunk nevet. De amikor megszületett, eltűnt” – emlékszik vissza Anna. „Most, tíz év után, része akar lenni az életének. Miért most?”
Egy ötfős családban az érzelmi táj bonyolult. Emma, a kilencéves legidősebb unoka, különleges helyet foglal el nagyapja szívében. Noé, a hároméves öccse, azonban nem vált ki ugyanolyan érzelmeket. Kényelmesen élve feleségével egy családi támogatással vásárolt otthonban, a nagyapa küzd az unokái iránti ellentmondásos érzelmeivel.
Egy fájdalmas válás után a 45 éves Mihály vigaszt talál egy új kapcsolatban Emesével, egy élettel teli nővel, aki tíz évvel fiatalabb nála. Annak ellenére, hogy családja kételkedik Emese valódi szándékaiban, Mihály boldogsága mindennél fontosabb édesanyjának, Lindának. Azonban amikor újszülött lányuk nevéről van szó, Emese nem hajlandó tisztelegni Mihály elhunyt nővére, Réka előtt, mondván, hogy a név túl régimódi. Ez a történet a családi kapcsolatok bonyolult hálójába, a szerelembe és egy név jelentőségébe enged betekintést.
Egy bizonytalan nagyszülő küzd azzal, hogy elfogadja lánya párjának gyermekét egy korábbi kapcsolatból, és tanácsot kér barátaitól és családjától.
Nagyon szeretem az unokáimat, és minden pillanatot kincsként őrzök velük. Csodálatos gyerekek, de a fiam nevelési stílusa aggasztó. Túl sok szabadságot enged nekik, és amikor meglátogatom őket, a ház káoszba fullad. Próbálom őket terelgetni, de ők azt mondják, hogy apjuk megengedi a viselkedésüket. A fiam mindig melléjük áll, ami tehetetlenséggel tölt el.
Évekig tartó házasság után rájöttem, hogy a férjem, Péter, a saját gyermekeit előnyben részesíti az előző kapcsolatomból származó fiammal szemben. Közös gyermekeink Anna és Dávid, míg az én fiam Bence. Annak ellenére, hogy nyolc éve együtt vagyunk, Péter tettei olyan szakadékot tártak fel, amire nem számítottam. Ez a történet arról szól, hogyan nézett szembe mozaikcsaládunk olyan kihívásokkal, amelyeket a szeretet önmagában nem tudott legyőzni.
Minden szülő arról álmodik, hogy gyermekeik boldogulnak, örömüket lelik karrierjükben és boldogságot találnak kapcsolataikban. Néha azonban a szív visszavezeti őket a megszokott fájdalomhoz. Ez egy lány története, aki egy viharos szakítás után visszatalál egy olyan kapcsolathoz, amely egyszer már összetörte őt. Hogyan birkózunk meg azzal, amikor gyermekeink olyan utakat választanak, amelyektől félünk? Ahogy az élet kibontakozik, támogatásunk módjának is alkalmazkodnia kell.
Azt hittem, hogy élethosszig tartó barátság köt össze Annával, aki az egyetem óta mellettem állt. Ő volt a bizalmasom, a támaszom, és az az ember, akiről azt hittem, soha nem hagy cserben. De az élet tele van váratlan fordulatokkal, és most egy olyan barátság darabjait próbálom összeszedni, amely összetört, amikor ő az exférjemet választotta helyettem. Van egy közös lányunk, Emese, aki 16 éves, és Anna majdnem olyan jól ismerte őt, mint én.
A férjem édesanyja úgy döntött, hogy eladja a két hálószobás lakását, hogy finanszírozza egy garzonlakás és egy nyaraló megvásárlását. Végül is, a fia már rendelkezik saját lakással, bár még fizeti a jelzálogot, és a lánya is jól boldogul. Még nem házas, de egy egyszobás lakásban él, amit a nagymamájától örökölt. Próbáltuk meggyőzni anyát, hogy gondolja át, de
