Egy átlagos hétköznap este, amikor végre mindenki hazaért, a békés vacsorát egy váratlan vendég zavarja meg. A történet középpontjában a családi összetartás, a generációk közötti feszültség és a magány témája áll. A hirtelen jött látogatás felszínre hozza a régi sérelmeket, félelmeket és azt a kérdést: meddig tartozunk felelősséggel egymásért?
Egy nehéz sorsú kisfiú vagyok, akit az iskolában megaláztak, mert nem tudtam kifizetni a meleg ebédet. A nagymamám mindent megtett, hogy megvédjen, de a szégyen és a harag örökre bennem maradt. Vajon meg tudjuk változtatni azt, ahogy egymással bánunk, vagy örökké maradnak a sebek?
Hatvanévesen, tizenöt évvel a válásom után, végre megtaláltam a békét a magányban. De amikor az exférjem, Vince súlyosan megbetegedett, és senki másra nem számíthatott, hozzám fordult segítségért. A gyerekeink, Dániel és Anna, először vegyes érzésekkel fogadták apjuk visszatérését, de végül mindannyian szembenéztünk a múltunkkal és újra egymásra találtunk.
Hatévesen, súlyos betegen, egyetlen vágyam volt: könyveket gyűjteni a kórházban fekvő gyerekeknek. A családommal és barátaimmal együtt küzdöttünk, hogy elérjük a tizenötezer könyvet, miközben az időm egyre fogyott. Ma már a nevemmel fémjelzett alapítvány viszi tovább az álmomat, és minden könyv egy újabb reményt jelent a beteg gyerekeknek.
Egyetlen pillanat alatt omlott össze minden, amit évekig építettünk. A lányom férje azt hitte, a családi vállalkozás csak egy kényelmes menekülőút, ahol nem kell dolgozni, és ezért majdnem elveszítettem mindent, ami fontos volt számomra. Vajon képesek vagyunk újra egymásra találni, vagy a családi kötelékek végleg elszakadnak?
Kilencéves vagyok, és a hajam mindig is hosszú és göndör volt – anyukám szerint olyan, mint a nagymamámé volt fiatalon. Idén azonban a hajam miatt sorra utasítottak el az iskolák, mintha nem is számítana, mit tudok vagy mennyire szeretek tanulni. Anyukám velem együtt küzdött, hogy bebizonyítsuk: nem a hajam hossza határozza meg, ki vagyok.
Egy feszültséggel teli pillanatban, amikor anyám, Ilona, váratlanul megjelent az újszülött fiunknál, minden eddigi családi konfliktus a felszínre tört. Feleségem, Nóra, és anyám között mindig is voltak súrlódások, de ezen a napon minden megváltozott. A történetem arról szól, hogyan lehet a legnagyobb félelmekből és félreértésekből szeretet és összetartás.
