A nevem Ivett, és éveken át titkoltam a fiam fejlődési nehézségeit, mert féltem, hogy az igazság szétszakítja a családomat. Minden nap rettegtem a férjem, Gábor reakciójától, miközben a bűntudat és a tehetetlenség lassan felemésztett. Ez a történet az én kiáltásom, de egyben kérdés is: meddig megyünk el, hogy megvédjük azt, akit szeretünk, még ha ez azt is jelenti, hogy hazudunk azoknak, akik a legfontosabbak számunkra?