Egyetlen pillanat alatt omlott össze az életem, amikor a legjobb barátnőm, Katához mentem a szülészetre, és a karjaiban tartott kisbabára néztem. Az a felismerés, amit a gyermek szemében láttam, mindent megváltoztatott: a házasságomat, a barátságomat, az egész addigi világomat. Most, hogy minden darabokra hullott, csak azt kérdezem magamtól: lehet-e újrakezdeni, ha az igazság ennyire fáj?
Első gyermekem születése után mindentől rettegtem, főleg attól, hogy valami baj éri, amikor nem vagyok mellette. Amikor felvettem Erikát, a dadust, titokban kamerákat szereltem fel, mert valami nem hagyott nyugodni. Amit a felvételeken láttam, örökre megváltoztatta a családom életét és a bizalomhoz való viszonyomat is.
Ez az én történetem, amikor el kellett engednem kétéves kislányomat, Zsófikát, hogy más gyermekek élhessenek. A kórházi szoba csendjében, miközben altatódalt dúdoltak a nővérek, meghoztam életem legnehezebb döntését: felajánlottam Zsófi szerveit. Ez a történet a szeretet, az önfeláldozás és a remény határait feszegeti.
Egy forró nyári napon, amikor a Börzsöny lábánál kitört az erdőtűz, minden megváltozott. Nyolcévesen szembesültem azzal, hogy a világ nem mindig igazságos, de egy apró gesztussal mégis reményt adhattam azoknak, akik a legnagyobb veszélyben voltak. Ez az én történetem arról, hogyan találtam meg a bátorságot és a szeretetet a legnagyobb félelem közepette.
29 évesen, miután évekig küzdöttem a teherbeeséssel, egy váratlan találkozás megváltoztatta az életemet. Az orvosi kezelések és a reménytelenség közepette egy gyermek jelent meg az életemben, de nem úgy, ahogy azt elképzeltem. Ez a történet a család, a szeretet és az elfogadás erejéről szól.
