Minden évben, kétszer is, pénzt küldök az unokáimnak, de a legidősebb fiú, Márk, sosem jelentkezik. A lányok mindig örömmel mesélnek, mire költik az ajándékot, de Márk hallgatása egyre jobban fáj. Vajon hol rontottam el, hogy a saját unokám ennyire eltávolodott tőlem?
Egy hideg januári reggelen, amikor a fiam már rég elhagyta a családot, én maradtam egyedül a menyemmel, Zsuzsával, aki mozdulni sem tudott. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer én leszek az, aki ápolja őt, és még kevésbé számítottam arra a hálára, amit tőle kaptam. Most tanácstalanul állok: hogyan fogadjam el ezt a váratlan szeretetet, miközben a múlt árnyai még mindig kísértenek?
„Minden ünnepi szezonban küldök egy gondosan kiválasztott ajándékot a legidősebb unokámnak, aki most elsőéves egyetemista. A fiatalabb testvérei mindig hálás üzenetekkel köszönik meg az ajándékokat. De tőle csak csend érkezik” – osztja meg aggodalmát egy nagymama.
Amikor Márta úgy dönt, hogy támogatja menyét, Lillát, miután fia, János elhagyta őt, váratlan hálával találkozik. Márta belső konfliktusokkal küzd, és tanácsot keres, hogyan kezelje ezt az új dinamikát.
