Hatvankét éves vagyok, és most először érzem, hogy ki kell mondanom az igazat: a szerelem nem mindig jelent boldogságot, főleg, ha a korkülönbség mögött elvárások és kihasználás húzódik. A történetem egy fiatalabb férfival való kapcsolatomról szól, amelyben újra elveszítettem önmagam, de végül megtanultam kiállni magamért. Vajon van-e még helye az őszinte szeretetnek egy olyan világban, ahol a nőknek mindig adniuk kell, de ritkán kapnak vissza valamit?