Több mint 30 évvel ezelőtt három fiam született. Mostanra egyikük sem hajlandó segíteni vagy gondoskodni idősödő szüleikről. Fiatalon nem kíméltem sem erőmet, sem egészségemet, hogy felneveljem gyermekeimet. Összesen öt gyermekem van: két lányom és három fiam. Ez több mint 30 évvel ezelőtt volt. Mostanra gyermekeimnek saját családjuk van. Kapcsolatom a
Nagymama sosem volt csupán egy öreg hölgy a hintaszékben. Számomra ő a bölcsesség és melegség jelképe volt. Mindig is azt hittem, hogy ellenálló és empatikus vagyok, de a róla való gondoskodás útja sokkal nehezebb, mint valaha is képzeltem. 92 évesen Nagymama egészsége hanyatlani kezdett, és két évvel ezelőtt demenciát diagnosztizáltak nála. Napjainkat egyszerre töltik meg gyengéd pillanatok és elsöprő küzdelmek. Íme egy pillantás a folyamatos történetünkre.
Magdolna, aki egyedül próbálja megoldani az életét, kétségbeesett kéréssel fordult felnőtt gyerekeihez: vagy támogatják őt, vagy eladja vagyonát, hogy biztosítsa jövőjét egy nyugdíjas közösségben. Ami ezután következett, az egy megható történet a kihagyott lehetőségekről és a kimondatlan szavakról, amely rávilágít arra, hogy a családi kapcsolatok néha elhalványulhatnak a legjobb szándékok ellenére is.
Margit, egy élettel teli 70 éves özvegy, szembesül az öregedés elkerülhetetlen kihívásaival, ahogy egészsége hanyatlani kezd. Lánya, Zsófia, meghívja Margitot, hogy költözzön hozzá és családjához, remélve, hogy támogatást és társaságot nyújthat neki. Ahogy alkalmazkodnak az új élethelyzethez, váratlan akadályokkal találkoznak, amelyek próbára teszik kapcsolatukat és feltárják a családi dinamika összetettségét.
Életemet annak szenteltem, hogy felneveljem a lányomat, biztosítva számára minden lehetőséget a sikerhez. Felnőtt, elköltözött, és saját családot alapított. Most a csend az ő részéről szinte elviselhetetlen, és azon tűnődöm, vajon elfelejtett-e.
Évekig vágytam egy családra, és végre anyává váltam. Férjemmel, Tamással, boldogságunk határtalan volt, amikor világra jött a lányunk. Az élet kihívásokkal teli, de kielégítő volt. Most, nagymamaként, reméltem, hogy szerves része lehetek az unokáim életének. Azonban a gyerekeim másképp képzelik el a jövőmet.
60 évesen a férjemmel fájdalmasan ráébredtünk, hogy gyermekeinknek már nincs szükségük ránk. Mindhárman elvették, amit akartak, és egyszerűen maguk mögött hagyták az apjukat és anyjukat. A fiunk még a telefont sem veszi fel, amikor hívom. Senki sem lesz ott, hogy segítsen nekünk idős korunkban? 20 évesen mentem férjhez.
