Húsz év után visszatértem Magyarországra, hogy újra megtaláljam a családi melegséget, de helyette csak ridegséget és viszályt találtam. A vejem mohósága mindent elpusztított, amit évtizedekig építettem. Ez a történet arról szól, hogyan próbáltam megérteni, hol rontottuk el, és hogy vajon túlélheti-e a család, ha a pénz fontosabbá válik a szeretetnél.
Egyetlen fiamért éltem, de amikor a menye beköltözött hozzánk, minden megváltozott. A lakásom körüli harc elvette tőlünk a család melegét, és végül mindent elveszítettünk, ami igazán számított. Most magányosan ülök a nappaliban, és azon gondolkodom: hol húzódik a határ anya és tulajdonos között?
A nevem Eszter, és sosem gondoltam volna, hogy a kapzsiság egyszer szétzilálja azt a családot, amit évekig együtt építettünk. Miután férjemmel, Gáborral megmentettük az anyósomat, Margitot a hideg, üres sufniból, kénytelenek voltunk megszakítani minden kapcsolatot Gábor testvérével, Andrással és a feleségével, Erikával. A sebek mélyek, a megbocsátás pedig olyan távolinak tűnik, mint a gyerekkorom nyarai a Balaton partján.
