Amikor édesanyánk meghalt, nővéremmel örököltünk két kis kertet a városi kiskertekben. Most, hogy a tavasz beköszöntött, nővérem, Ágnes azzal vádol, hogy szándékosan neki adtam a rosszabb földet, ahol semmi sem nő. A családi feszültségek, régi sérelmek és a gyász mind felszínre törnek, miközben próbálom megvédeni azt, ami az enyém – és talán végre szembenézni azzal, amit igazán elvesztettünk.