Negyvenévesen lettem anya, és minden szeretetemet, félelmemet és reményemet a fiamra zúdítottam. Most, hogy Dániel tizenhat éves, rá kellett döbbennem: talán mindent rosszul csináltam. Vajon lehet még változtatni azon, amit elrontottam?
Tizenöt éve élek azzal a tudattal, hogy anyám 66 évesen hozott világra. A történetem a késői anyaság, a családi konfliktusok és a társadalmi előítéletek között zajlik. Most először mesélem el, milyen érzés volt felnőni ebben a különleges helyzetben, és hogyan kerestem önmagam a magyar valóságban.
Egy későn született gyermek anyjaként mesélem el, hogyan vált a várva várt boldogság forrása mindennapos konfliktusok és önvád melegágyává. Férjemmel évekig küzdöttünk a meddőséggel, majd amikor végre megszületett Bence, minden szeretetünket és figyelmünket rá összpontosítottuk – talán túl sokat is. Most, hogy Bence kamaszodik, szembesülünk azzal, hogy az elkényeztetés milyen mély sebeket hagyhat egy család életében.
