Egy budapesti költözés után azt hittem, végre magam mögött hagyhatom a családi feszültségeket. De egy váratlan tragédia mindent megváltoztatott, és rá kellett jönnöm, mennyire fájdalmas a távolság. Ez az én történetem a magányról, a családról és a döntéseim következményeiről.
A Balaton partjára költöztünk, hogy új életet kezdjünk, de anyósom érkezése mindent felforgatott. Mindig éreztette velem, hogy nem vagyok elég jó a fiának, és a múltam miatt sosem fogadott el igazán. A történetem arról szól, hogyan próbáltam megtalálni önmagam és a boldogságot egy családi vihar közepén.
Egyetlen éjszaka alatt omlott össze minden, amiben hittem. A férjem, Gábor, az utolsó pillanatban visszalépett a közös költözésünktől, és inkább az anyósomnál maradt. Most egyedül állok a dobozok között, és próbálom megérteni, hogyan tovább.
A történetem egyetlen pillanat alatt robbant szét: amikor a férjem, Gábor, ismét nemet mondott arra, hogy elköltözzünk az anyósomtól. Az évek alatt a közös otthonunk helyett egyre inkább az ő világában éltem, míg végül már nem tudtam, ki vagyok. Most, hogy a házasságom a szakadék szélén áll, kénytelen vagyok szembenézni azzal, mennyit ér az önbecsülésem és hol húzódik a határ.
Egy hirtelen költözés után a gyerekeim elfordultak tőlem. Most, hogy minden este csendben ülök a régi családi fényképek között, kétségbeesetten keresem a módját, hogyan találhatnék vissza hozzájuk. Vajon van még esélyünk újra egymásra találni?
Majdnem befejeztük a házfelújítást, már csak néhány apróság hiányzott, amikor a lányom, Lilla, közölte, hogy ő nem akar költözni. A férjemmel, Gáborral mindent feláldoztunk ezért az új életért, de Lilla ellenállása mindent megkérdőjelezett. Vajon képesek vagyunk újrakezdeni, ha a családunk nem együtt akarja?
Nem volt olyan rossz, mint amilyennek tűnt. A legközelebbi város csak egy órányi autóútra volt. Voltak boltok, iskola. Színház nem, de tudod, néha az élet váratlan fordulatokat vesz.
