Egy esős novemberi estén találkoztam Ágnessel, amikor a sors úgy hozta, hogy ugyanabban a könyvesboltban kerestünk menedéket. A köztünk lévő 39 év korkülönbség ellenére valami megmagyarázhatatlan vonzott hozzá, és hamarosan rájöttem, hogy a szerelem nem ismer határokat. A családom, a barátaim és az egész város véleménye ellenére sem tudtam elengedni őt, de vajon meddig bírja a szív a társadalmi nyomást?
Hatvankét éves vagyok, és most először érzem, hogy ki kell mondanom az igazat: a szerelem nem mindig jelent boldogságot, főleg, ha a korkülönbség mögött elvárások és kihasználás húzódik. A történetem egy fiatalabb férfival való kapcsolatomról szól, amelyben újra elveszítettem önmagam, de végül megtanultam kiállni magamért. Vajon van-e még helye az őszinte szeretetnek egy olyan világban, ahol a nőknek mindig adniuk kell, de ritkán kapnak vissza valamit?
A lányom, Anna, bejelentette, hogy hozzá akar menni egy férfihoz, aki majdnem annyi idős, mint mi. Ez a hír teljesen felkavart minket, és aggódunk a jövője miatt. A történet a szerelem, a korkülönbség és a szülői aggodalom összetettségét vizsgálja.
