Egy kávészünetben elhangzott ártatlan kérdés szembesített azzal, mennyire elidegenedtem apámtól, aki magányosan él Budapesten. A bűntudat és a múlt emlékei arra késztettek, hogy újra közeledjek hozzá, és ráébredjek: a legnagyobb hiány nem a pénz, hanem a közös idő. Vajon tényleg ennyire önzők vagyunk azokkal, akik mindent feláldoztak értünk?