Egy éjszaka közepén, a panelházban, kétségbeesetten próbálok segítséget kérni a folyamatos zaj miatt, de senki sem hallgat meg. A családom széthullik, miközben én egyre mélyebbre süllyedek a tehetetlenség és magány érzésébe. Vajon hányan élnek még így, csendben szenvedve, miközben mindenki más csak vállat von?
Egy viharos éjszakán, miközben a kórházi neonfények alatt ültem, szembesültem azzal a döntéssel, amit soha nem akartam meghozni: a kisfiamat ott kellett hagynom. A családom meg nem értése, saját lelki harcaim és a magyar egészségügy rideg valósága mind összefonódtak ebben a fájdalmas pillanatban. Ez az én történetem a bűntudatról, reményről és arról, hogy vajon valaha megbocsáthatok-e magamnak.
A nevem Eszter, és hónapok óta két tűz között őrlődöm: a saját családom és az anyósom igényei között. Minden hétvégén újabb konfliktus, újabb könnyek, miközben próbálom megőrizni a békét és önmagamat. Ez a történet az én kiáltásom a megértésért, és egyben keresés a kiút után ebből a végtelen körforgásból.
Egy budapesti albérletben három fiúval laktam együtt, de a legnagyobb harcomat nem velük, hanem a múltam árnyaival és egy titokzatos lakótárssal vívtam. A történetem a családi titkok, a mentális egészség és a magány körül forog, miközben próbáltam megtalálni önmagam. Vajon tényleg léteznek szellemek, vagy csak a lelkiismeretünk kísért minket?
A történet egy fiatal nő, Réka életét követi, aki a szülés után fájdalmas döntést hoz, hogy újszülött gyermekét a kórházban hagyja. A történet bemutatja a lelki küzdelmeit, a családi konfliktusokat és a társadalmi nyomást, amely befolyásolja döntését. Réka története az anyaság, a mentális egészség és az élet nehéz választásainak komplexitását tárja fel.
Miután egy pezsgő városba költöztem az egyetem miatt, találtam egy munkát és kényelmes rutint alakítottam ki. Az élet simán ment, amíg a testvérem, Bence, úgy nem döntött, hogy hozzám költözik. Nem is sejtettem, hogy a jelenléte fenekestül felforgatja majd a világomat.
