A nevem Ilona, és egész életemet egy kis magyar faluban töltöttem. Az unokám, Emma, a mindenem volt, de egy nap a vejem, Gábor, megtiltotta, hogy lássam őt, mert szerinte túl sok édességet adtam neki. Most magamban vívódva keresem a választ: vajon tényleg hibáztam, vagy csak egy újabb sebet kaptam, amit minden magyar nagymama ismer?
Egy viharos éjszakán, amikor minden remény elveszni látszott, csak az imádság maradt kapaszkodónak. Az unokám, Lili, lelki válsággal küzdött, és én, mint nagymamája, kétségbeesetten kerestem a kiutat. Ez a történet arról szól, hogyan találtam erőt a hitben és az imában, amikor a családunkat majdnem szétszakította a fájdalom.
Magyarország egyik csendes külvárosában egy nagymama tehetetlenül figyeli, ahogy az unokájával való egykor szoros kapcsolata elhalványul. Miközben a családi feszültségek a felszín alatt forrnak, a részrehajlás vádjai fenyegetik, hogy szétszakítják őket. Ez a megindító történet a családi szeretet bonyolultságát és a növekvő elidegenedés fájdalmas valóságát tárja fel.
