A történetem egy szürke, esős délutánon kezdődik, amikor a lépcsőházban összetörik bennem valami. Mindig is büszke, önálló asszony voltam, de az öregedés és a családi konfliktusok lassan megtörik a lelkemet. Vajon tényleg gyengeség segítséget elfogadni, vagy csak a félelem beszél belőlem?