„Ez nem az enyém. Ez az övék. És a tiétek. És mindenkié, aki tudja, hogy egy gyerek jövője nem attól függhet, mi van a hátizsákjában… vagy mi hiányzik belőle.” – Zsófia története a grochowi könyvtárból
Egyedül élő, idős tanárnőként a grochowi könyvtárban találkoztam egy magányos, szegény kisfiúval, akinek egyetlen morzsája is számított. Egy régi tablettel indult minden, de végül egész közösségünk összefogott, hogy a gyerekek ne maradjanak le csak azért, mert nincs otthon számítógépük. Most, amikor látom, hogy a segítség továbbadódik, elgondolkodom: vajon tényleg ennyin múlik egy gyerek jövője?
