Egy reggel minden megváltozott, amikor apósom, László, megkérdőjelezte fiam, Kristóf apaságát. A gyanú és a bizalmatlanság szétfeszítette a családunkat, és kétségbeesetten próbáltam megmenteni azt, ami még menthető. Ez a történet a szeretet, az igazság keresése és a családi kötelékek határainak próbája.
Évek óta nézem, ahogy a lányom, Dóra, egy lusta és önző férfi mellett sorvad el. Végül kétségbeesésemben ultimátumot adtam neki: vagy elválik, vagy megszakítom vele minden anyagi támogatást. Most minden nap azon gyötrődöm, vajon helyesen cselekedtem-e, vagy csak még mélyebbre taszítottam a családunkat a fájdalomban.
Egyetlen pillanat alatt omlott össze minden, amiben hittem. A családom, a szerelmem, az önbecsülésem – mindent elveszítettem, és csak a bosszú maradt. Vajon lehet-e újrakezdeni, ha már mindent elpusztított benned a harag?
Az unokáim anyja azzal vádol, hogy jobban törődöm a kutyáimmal, mint az ő gyerekeivel. Egy családi ebéd során robban ki a vita, amikor a menye szemrehányást tesz, amiért a kutyáim friss húst és zöldséget kapnak, miközben az ő gyerekei csak ritkán esznek gyümölcsöt. A történet során próbálom megérteni, hol hibáztam, és hogy lehet-e még békét teremteni a családomban.
Egy fagyos januári reggelen egyetlen telefonhívás mindent megváltoztatott az életemben. A férjem balesete után szembesültem a családunkat átszövő titkokkal, hazugságokkal és árulással. Ebben a káoszban kellett megtalálnom önmagam, és eldöntenem, kiben bízhatok még.
Egyetlen titkos telefonhívásom, amellyel anyámat meghívtam, hogy találkozzon újszülött unokájával, mindent felforgatott. A feleségem és anyám közötti régi sérelmek és elfojtott indulatok felszínre törtek, én pedig tehetetlenül álltam két szeretett nő között. Most már csak azt kérdezem magamtól: vajon lehetett volna másképp, vagy csak mélyítettem a szakadékot?
Egyetlen vacsora alatt omlott össze minden álmom a családi békéről. A vőlegényem anyja nyíltan megalázta az édesanyámat, én pedig ott ültem két tűz között, miközben a szerelmem hallgatott. Most azt kérdezem magamtól: lehet-e jövőnk, ha a családok háborúban állnak?
Egyetlen mondat, egyetlen pillanat alatt omlott össze minden, amit családnak hittem. Az anyósom kitette a szűrünket, a férjem pedig nem engem választott, hanem őt. Ez a történet arról szól, hogyan próbáltam megtalálni önmagam a családi hűség, az önállóság és a szeretet útvesztőjében.
Évekig dolgoztam Németországban, hogy egyszer majd visszatérhessek a magyar falumba, és együtt élhessek a családommal az újonnan épített házamban. Amikor végre hazajöttem, a fiam és a menyem közölték, hogy nem akarnak kiköltözni a városból. Most egyedül ülök a tágas házban, és azon gondolkodom, mit jelent valójában az otthon.
Egyetlen éjszaka alatt omlott össze minden, amit évekig építettem. Két lányom, Dóra és Zsófi, egyikük várandós, másikuk kisgyermekes anyuka – és én, az anya, aki kénytelen volt kimondani: mennetek kell. Vajon lehet-e szeretni úgy, hogy közben fájdalmat okozunk?
Egyetlen telefonhívás mindent megváltoztatott: évekig csak a háttérben voltam, de amikor az örökölt garzonlakásomra szükség lett volna, hirtelen mindenki emlékezett rám. A történetem a családi összetartozásról, kirekesztésről és arról szól, hogy meddig mehet el az ember a saját méltóságáért. Vajon tényleg tartozunk valamivel azoknak, akik csak akkor keresnek, ha érdekük fűződik hozzá?
Anna vagyok, és ez az a nap, amikor mindent magam mögött hagytam: csak három dolgot tettem a táskámba, és elindultam a Balatonhoz. A családom titkai, a bűntudat és a szabadság iránti vágy között őrlődtem, miközben meg kellett tanulnom, hogy jogom van a saját életemhez. Ez a történet arról szól, hogyan találtam meg önmagam, miközben szembenéztem mindazzal, amitől mindig is féltem.
